A nasizási kényszer nem egy gyengeség, hanem egy evolúciós vágy. Az ősembernek a cukorban gazdag táplálkozás is segített abban, hogy az agya növekedésnek induljon és a tápláléklánc tetejére érjen. Ez az evolúciós impulzus magyarázza azt is, hogy miért részesítjük előnyben a kalóriában (főleg cukorban) gazdag ételeket a kalóriában szegény, de tápanyagokban gazdag ételekhez képest. A kívánósság az agynak a jutalomközpontjában kezdődik, nem az éhségért felelős területen. Az agyban megjelenik az igény, amit ha kielégítesz, akkor jön a dopamin hormontermelés, vagyis a boldogság. Nem csak az evéssel van így, hanem a szex-szel is.
A Hooters története egy igazi amerikai legenda, tele szórakoztató fordulatokkal és váratlan kihívásokkal. Az egyszerűnek tűnő ötlet, hogy a férfiaknak kedvező helyet biztosítsanak egy jó sörre, finom ételre és vonzó hölgyekre, hatalmas kulturális jelenséggé vált. De mi történt azóta? Miért küzd most a márka, amely valaha a férfiak boldogságának szimbóluma volt? Tarts velünk, és derítsd ki a Hooters felemelkedésének és bukásának titkait!
Svédország – a béke és jólét szimbóluma – mára súlyos társadalmi válság közepén találta magát. Hogyan jutott el egy ország, amely a világ egyik legbefogadóbb és legemberségesebb menekültpolitikáját hirdette, odáig, hogy robbantások, bandaháborúk és politikai szélsőségek árnyékolják be a mindennapokat? Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan alakult át Svédország az elmúlt évtizedekben. Szó lesz a Folkhem filozófiájáról, a jóléti állam működéséről, a kétezres évektől felgyorsuló migrációról, és arról, hogyan alakította át mindez az ország gazdaságát, társadalmát és politikáját. Ezek tények, statisztikák és következmények története – drámai és elgondolkodtató formában.
Ebben a videóban bemutatjuk, hogyan vált Hongkong a világ egyik legsúlyosabb lakhatási válságának középpontjává. Több mint 200.000 ember él koporsóházakban, alig pár négyzetméteres fülkékben, miközben 4 gazdag család irányítja az ingatlanpiacot, és milliárdokat keresnek a mesterségesen fenntartott földhiányon. Miért nem tesz semmit a kormány? Hogyan lehetséges, hogy egy lakás ára tizennyolcszorosa az átlagjövedelemnek? Miért élnek emberek dobozokban egy olyan városban, amely a pénzügyi elit otthona? A válasz a történelemben, a gazdasági érdekekben és a társadalmi igazságtalanság mély rendszerében keresendő. Ez egy figyelmeztetés minden nagyvárosnak, ahol a lakhatás már nem emberi jog, hanem spekulációs eszköz.